ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT BEMUTATÓ LAPUNK OLVASÓJAKÉNT!

Célunk, hogy a régió lakói - elsősorban diákjai - szűkebb környezetük tájait, látnivalóit minél jobban megismerjék. A Volán társaságok hosszú évek óta tevékeny részesei az iskolák által szervezett tanulmányi kirándulásoknak. Ismertetőnkkel ezek sikeres megszervezéséhez, lebonyolításához kívánunk segítséget nyújtani. A tájékoztató csupán ízelítő a három megye nevezetességeiből, a teljesség igénye nélkül. A programok lebonyolításához, az osztályok, csoportok utaztatásához a társaságunk ezúton is felajánlja kedvezményes díjtételű autóbuszait. Bízunk benne, hogy közreműködésünkkel tartalmas kirándulásokban, kellemes élményekben lesz részük.

Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megye a magyar Alföld jellegzetes tája, a Tiszántúl és a vidék Magyarországának fontos gazdasági, kulturális, tudományos, oktatási centruma, mely történelmi hagyományaiból adódóan Hajdúság, Bihar és Nyírség tájegységekre tagolódik. Az ősi református központ, a „kálvinista Rómának” is nevezett megyeszékhely Debrecen több mint 210 ezer fős lakosságával hazánk második legnagyobb városa és vonzáskörzetével együtt a vidék legnagyobb agglomerációja.

Debrecen
Debrecen jelképévé vált a református egyházi épülete, a Nagytemplom harmonikus szépsége, klasszikus mértéktartása figyelemre méltó. Elődjét 1290 körül emelték, mai formáját a XIX. században kapta. 1849 áprilisában a kor miniszterelnöke, Kossuth Lajos a Nagytemplom falai között olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, egykori karosszékét ma is őrzik.
A Református Kollégium több mint 450 éve a magyar oktatás, az irodalom, a tudomány ügyét szolgálja. Itt folytatták tanulmányaikat a magyar kultúra legkiválóbbjai, többek között Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond. A magyar történelem válságos időszakaiban Debrecen két alkalommal is az ország fővárosává lépett elő. Ez időben a kollégium az országgyűlés és a kormány székhelyéül szolgált. Napjainkban a kollégium ad otthont a Református Teológiai Akadémiának, a Református Gimnáziumnak, valamint itt működik a Nagykönyvtár, a Református Levéltár és az Iskolatörténeti Múzeum.
Debrecen műemlékei közül mindenképp említést érdemel a faragott oltárokat, védett képeket őrző barokk stílusú Szent Anna római katolikus székesegyház, az ugyancsak barokk katolikus temetőkápolna, valamint a református Kistemplom. Városképi jelentőséggel bír az Aranybika Szálloda szecessziós és a Csokonai Színház romantikus stílusú épülete.
A városba látogatók számára maradandó élményt nyújt a Déri Múzeum gazdag gyűjteménye részeként Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának megtekintése, valamint a Debreceni Irodalmi Múzeum. Jelentős képzőművészeti gyűjteményt mondhat magáénak a Holló László Emlékmúzeum és a Medgyessy-ház. A népművészet iránt érdeklődők a Tímárházban a hagyományok mellett a kortárs alkotók munkásságát is megismerhetik. A város kulturális intézményei a Csokonai Színház, a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus. Debrecen egyetemi város, a Debreceni Egyetemen működik az ország második nemzeti könyvtára.
A természet kedvelőinek, a pihenni vágyóknak nosztalgikus utazást kínál a Hármashegyaljára közlekedő Zsuzsi erdei kisvasút, kitűnő kikapcsolódást nyújt a Vekeri-tó, a Nagycserei ligeterdő, az Erdőspusztai tájház, a Panoráma úti akácerdő szépsége. A Nagyerdőn botanikus kert, állatkert, vidámpark, termálfürdő, uszoda, strand és sportcentrum várja az ide látogatókat.
A város ismert nagyrendezvényei a Tavaszi Fesztivál, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, a Katonazenekari Fesztivál, a Debreceni Jazz napok és a Virágkarnevál.

Hortobágy
A Hortobágyon található hazánk első, 1973-ban létesített közel 630 négyzetkilométeren elterülő nemzeti parkja. A nemzeti park a Hortobágypuszta közepén alapított - a honfoglalás óta lakott - Hortobágy község környékén helyezkedik el. A látnivalókról a háborítatlan pusztai természet, a mocsarak, tavak és nádasok gazdag állat- és növényvilága, valamint a régi hagyományos pusztai pásztoréletet tükröző épületek, építmények, hidak gondoskodnak.
A park 236 madárfajnak, valamint ritka, védett növényeknek ad otthont. A mocsaras területek jellegzetes madara a fehérszárnyú és a kormosszerkő. Szintén a mocsár biztosít háborítatlan életteret a vidrának és a pézsmapocoknak. A fehérgólya gyakori fészkelő a pusztaszéli falvakban. A tavak nádasában élnek a kanalasgémek és a nagykócsagok. A puszta égboltjának mindennapos látványa a barna rétihéja és a kékvércse. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a víziboglárka, a rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.
A délibábban gyönyörködő fáradt utazó megpihenhet az 1770-ben barokk stílusban épített és 1830-ban átépített Hortobágyi Csárdában. További látnivalót kínál az ország leghosszabb kőhídja a Kilenclyukú-híd, melyet a régi fahíd helyén építettek klasszicista stílusban. Feledhetetlen élményről és szórakozásról gondoskodnak a júliusban megrendezésre kerülő Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok, az 1894-óta évente megtartott Hortobágyi Hídivásár, a Szentgyörgy napjától Szentmihály napjáig tartó pusztai programok, a védett természeti értékeket bemutató természetvédelmi túrák.
A régi szekérállásból kialakított Pásztormúzeumban megismerhető az ősi pásztorélet, melyről további részletekkel szolgálnak a Galériában kiállított képzőművészeti alkotások. A park körszínjén a természeti értékekből kaphat ízelítőt, és betekinthet a Pásztortanya kiállításon a régi vízi világba is. Ismerje meg a puszta varázsát és az ősi állattenyésztési hagyományokat ápoló pusztai ember vendégszeretetét.

Hajdúszoboszló
Szoboszló már a népvándorlás idején is lakott település volt, az első írásos emlék 1075-ből származik. A XIX. században elterjedt hajdú előtaggal kiegészült szláv eredetű városnév Bocskai István erdélyi fejedelemnek köszönhető.
A fürdőváros egyik legfontosabb természeti kincse a hévíz 1925. október 26-án tört fel a mélyből. Igen sok pihenni vágyó fürdőző turista keresi fel évről-évre a szoboszlói strandot és a csúszdaparkot.
Az ide érkező turisták egy kellemes séta során fedezhetik fel a város nevezetességeit: a híres nádudvari fekete kerámiákat bemutató Fazekas-házat, a Bocskai István Múzeumot, a Hajdúszoboszlói Galériát, a XV. századi alapokra épült református templomot és templomkertet, valamint a templom mellett húzódó erődmaradványt, ami a város egyik legszebb műemléke.
A város további látnivalókat is kínál az idelátogatóknak: Tájház, Gönczy Pál Emlékszoba.

Álmosd
A mezőgazdasági jellegű település országos hírre Bocskai emlékezetes csatája, az 1604-es Álmosd - Diószegi csata révén tett szert. 1812-1815 között a községben tartózkodott Kölcsey Ferenc, szülei a helyi temetőben nyugszanak. Mindenképp megtekintésre érdemes a Kölcsey-kúria, a Kölcsey-szobor, a Kovácsmúzeum és a Bocskai-csata emlékmű.

Bakonszeg
A ma már Bakonszeghez tartozó Pusztakovácsiban töltötte élete utolsó évtizedeit Bessenyei György, a magyar felvilágosodás nagy alakja, a „bihari remete”. A látnivalók tekintetében említést érdemel a Bessenyei György Emlékház, a Nadányi-kúria és Nadányi Zoltán emlékműve, a kirándulni vágyókat pedig a Remete-tó várja.

Balmazújváros
Az Alföld jellegzetes mezővárosa, a Hortobágyi Nemzeti Park északkeleti részén terül el. Itt található a XIX. századi klasszicista stílusban épült Semsey-kúria, melynek kastélyparkjában gyógyvizű strandfürdő került kialakításra. Megtekinthető a népi barokk Helytörténeti Múzeum, valamint a népi műemlékként nyilvántartott Veres Péter Emlékház.

Berettyóújfalu
A bihari térség központjának féltett műemléke a herpályi templomrom. Régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti kiállítás látható a Bihari Múzeumban, valamint kuriózumnak számít a református templom orgonája, melyen egykor Liszt Ferenc is játszott.

Hajdúböszörmény
A város értéke a sajátos sugaras-gyűrűs településszerkezet. A sugárutak találkozásában található a Bocskai tér, mely közepén áll a református templom. A templom körüli parkban tekinthető meg a Bocskai-szobor és a hajdúvárosokat jelképező hétalakos szoborcsoport a Táncoló hajdúk. Az ide látogatók maradandó élménnyel gazdagodhatnak a Hajdúsági Múzeum, a népi műemléki értékekkel bíró Káplár Miklós Emlékház, a Skanzen, valamint a zeleméri Csonkatorony megtekintése által.

Hajdúdorog
A Hajdú-Bihar megye északkeleti részén elhelyezkedő görög katolikus püspöki székhely legfőbb látnivalója a görög katolikus székesegyház, mely tornyán a kereszt 48 méter magasságban emelkedik a város fölé. Művészetileg legértékesebb része az 54 képből álló ikonosztáz, képállvány. A város látnivalói közé tartozik a Hajdúk kútja és a Helytörténeti és Néprajzi Kiállítás. A turisták pihenését szolgálja a strandfürdő, melynek gyógyvize 1000 méter mélyről tör a felszínre.

Hajdúnánás
Az ún. napszerkezetet tükröző főtéren a hagyományos és a modern épületek harmonikus egységének lehet tanúja az ide látogató. A főtéren áll a kissé keleties zsinagógára emlékeztető stílusú Városháza, előtte pedig hazánk egyik legszebb Kossuth-szobra. A városban található az ország első strucc-farmja, a pihenni, gyógyulni vágyókat pedig a téli időszakban is várja a gyógyfürdő.

Létavértes
Létavértesen nyugszik önálló családi sírboltban Irinyi János, a gyufa feltalálója. A Mostona-Öregkert pajtasor épületei a népi építészet látványos emlékei, a Tájház pedig a szőlőművelés és a borászati kultúra hagyományos eszközeit mutatja be. Az országban egyedül itt látható az iparkülönlegességnek számító, élővíz fölé épített Vízi-vágóhíd, mely a hentes és mészáros mesterség eszközeit szemlélteti.

Nagykereki
A település vára - mely egyike volt az Erdély határán álló bihari részek erődítményeinek -, egykoron Bocskai István tulajdonát képezte, s napjainkban az 1959-1962 között helyreállított Bocskai-várkastély más jellegű hasznosítás mellett, könyvtárnak és állandó múzeumi kiállításnak ad otthont.

Nagyrábé
A község igen érdekes látványossága a helyenként középkori hangulatú, néhol neobarokk díszítésű, kecses saroktornyokkal tagolt, összességében kissé franciás, romantikus Echerolles-kastély. A nagyrábéi emberek életébe nyújt betekintést a Tájház, valamint szintén érdekesség a Füstpusztán (a Füsti-kastély mellett) található 250-300 éves kocsányos tölgy, mely védett természeti érték.

Nádudvar
A Hortobágy szélén , a Kösely folyócska által közrefogott ősi település. A városnak két műemlék jellegű temploma van, az 1774-ben épült barokk stílusú református, és az 1819-es klasszicista építésű római katolikus templom. A Fazekas-ház népművészeti kiállításának tárgyai és a Fazekas Múzeumban látható híres fekete kerámiák Nádudvar leghíresebb képzőművészeti alkotásai.

Püspökladány
A Karacs Ferenc Múzeum a térképkészítő és rézmetsző névadó munkásságával ismerteti meg a látogatókat, helytörténeti anyagot és várostörténeti tárgyakat mutat be. A számos kunhalom közül leghíresebb a Boldogasszony halom, melyen egy Árpád-kori kápolna maradványai láthatók. Műemléknek számít a Hortobágy-Berettyó csatornán átvezető Szent Ágota híd a természeti értékek között említhető az Ágota-puszta, a farkasszigeti erdő és a hetven éves arborétum.

Tiszacsege
A település a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tisza folyó által határolt területen fekszik. Az ország első falumúzeuma a Zsellérház, a XIX. századi Csege lakóinak életkörülményeit bemutató kiállítással várja a látogatókat. A természeti adottságoknak köszönhetően lehetőség nyílik fürdőzésre (termálfürdő), halászatra, vadászatra, vizisportokra és hajózásra.

Téglás
A város nevezetessége a klasszicista stílusban épült Degenfeld-kastély és a körülette elterülő botanikus kert. Műemlék jellegű a gótikus barokk református templom és igazi alföldi ritkaság a 40 hektáros parkerdő, az Angolkert.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország középső részén, a Tisza két partján fekszik. Területe magában foglalja a Jászságot, a Nagykunságot és a Tiszazugot. Lakosainak száma 426 000 fő.
A megye gazdag ásvány- és gyógyvizekben, tisztán alkáli-hidrogénkarbonátos vizeket tártak fel Túrkevén, Szolnokon és Mezőtúron. A hajdúszoboszlóihoz hasonló konyhasós-jódos melegvizű fürdő található a Kunszentmárton melletti Cserkeszölőn, és a Karcag melletti Berekfürdőn. Az alkalikus és jódos vizű fürdők reumás mozgásszervi betegségek gyógyítására kiválóan alkalmasak.

Szolnok
Az Alföld közepén, a Tisza jobb partján, a Zagyva torkolatánál fekvő 81 600 lakosú város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, ipari és kulturális központ. Mint tiszai átkelőhely mindig is fontos szerepet játszott hazánk történetében. 1030 körül Szent István a települést az újonnan szervezett Szolnok vármegye központjává tette. Városként először 1075-ben említik. Erről a megye névadójának tekintett - Zounok ispán - levele szól. 1552-től 1685-ig Szolnok vára török erősség lett. A város szandzsákszékhellyé alakult át. A török kiűzése után kamarai birtok lett. Régi rangját egy időre elveszítve, falusias külsővel élte életét. 1847-ben megnyitották a Pest-Szolnok vasútvonalat, 1857-ben megépítették a Tiszán átívelő vasúti hidat. A közlekedési csomópont gazdasági szerepe megindította a város fejlődését. 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye lett. A vízi és a vasúti áruszállítás fellendülésével kereskedelmi és ipari szerepe folyamatosan nőtt. A város fontos létesítményei a Tiszamenti Vegyiművek, a MÁV Járműjavító Üzeme, a Kőolaj- és Földgázkutató és Feltáró Üzem.
Kulturális intézményei között meghatározó a Damjanich Múzeum, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Szigligeti Színház és a Művésztelep. Iskolaváros jellegét bizonyítja a Szolnoki Kereskedelmi Főiskola és a 9 középiskola.
A város - mezőváros jellege ellenére - bővelkedik műemlékekben. A Belvárosi plébániatemplom, mint egykori ferences templom a város legjelentősebb műemléke. 1724-1757 között barokk stílusban épült, B. B. Carlone tervei alapján. Vele egykorú a mellette található kolostor, mely jelenleg diákotthon. A templom és kolostor ölelte téren áll a késő barokk Kálvária, amely 1794-ben készült. Az 1733-ban pusztító pestis megszűnésének emlékére, fogadalmi kápolnaként emelték 1749-ben a Xavéri Szent Ferenc kápolnát. Jellegzetes a Kossuth téren álló, 1885-ben eklektikus stílusban épült városháza, melynek falán tábla emlékeztet Kossuth Lajos 1848. szeptember 27-i toborzóbeszédére. 1878-ban szintén eklektikus stílusban épült Benő Károly terve alapján a megyeháza. Az 1848-as szabadságharc hőseinek emlékművét a Szabadság téren 1968-ban állították a szolnoki harctéren 1849. március 5-én elesett honvédek emlékére.
A Tisza Szálló és Gyógyfürdő 1926-28 között, neobarokk stílusban épült Hegedűs Ármin tervei alapján. A színház felőli árkádsor sgraffitóval díszített. Az itt feltárt gyógyvíz 56 fokos. A szomszédságában található Szigligeti Színház 1912-ben Engler Károly tervei alapján épült, jelenlegi mutatós formáját Siklós Mária tervei alapján 1991-ben kapta.
Szolnok város fejlődése során “átkelt” a Tiszán. Rohamléptekkel fejlődnek a Tisza bal partján kialakuló városrészek. Idegenforgalmi tekintetben kiemelkedő fontosságú a nagy kiterjedésű, egykori tiszai árterületen kialakított Tiszaliget. A liget 125 hektár területén korszerű termálfürdő, kemping, sportcentrum, turisztikai és szabadidő központ létesült.

Jászság
Az Alföld északnyugati részén, a Zagyva folyó mentén elterülő tájegység. A jász nép a Kaukázus vidékén élő, iráni eredetű oszétekkel rokon. Ebből a közösségből kiszakadva, a menekülő kunokhoz csatlakozva a XIII. században érkeztek e területre és telepedtek meg. A tájegység gazdasági és szellemi központja Jászberény.

Jászberény
A megye északnyugati részén, a Zagyva folyó mellett fekszik. A Jászság gazdasági és szellemi központja, 31 ezer lakosa van. Először 1357-ben felbukkanó berény név tanúskodik arról, hogy kabar (berény) népesség lakhatta ezt a vidéket a XIII. század előtt. A jászok a kunokkal egy időben kerülhettek az országba, mint a népvándorlás utolsó hulláma által erre vetődött lovas nép, és megkapták letelepedési helyül a Zagyva legelőkben gazdag lapályát. 1466-1472 között a kunok és a jászok térítésében részt vevő ferences barátok templomot és kolostort építettek maguknak a városban. A város 1745-től 1876-ig a Jászkunság közigazgatási központja volt. Ebben az időben írták meg a kerület történetét, és ekkor vált a Lehel-kürt a jászok ősi, szabadságukat is megtestesítő szimbólumává. A Jászkun terület erőszakos megszűnésével a város elvesztette megyéktől független rangját és beleolvadt a fekvése szerinti megyékbe, amelynek központja Szolnok volt. A nagy hatású város igazi fejlődése csak az 1900-as évek második felétől következett be. A város számtalan látnivalót kínál vendégeinek. Poolack Mihály, Bedekovits Lőrinc tervei szerint 1838-39-ben épült a városháza, melynek klasszicista stílusú udvari épületében rendezték be az 1874-ben alapított Jász Múzeumot. A város további látványosságai közé tartozik a Ferences templom és kolostor, a Palotásy-ház, a Kálvária-szobor és a Rozália-kápolna. Külön érdekessége a városnak a Juhász-kereszt, amelyet 1815-ben állítottak a jászberényi juhászok. A népies barokk stílusban készült szoborcsoport központi része a feszület, tövében Mária Magdolnával.A pihenni, kikapcsolódni vágyók felüdülést találnak a termál- és strandfürdőben, kellemes kikapcsolódást biztosít az állatkert és számtalan a sportolási lehetőség a barátságos zagyvaparti városban.

Jászapáti
Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a Tisza és a Zagyva közötti sík vidéken fekvő kisváros. Lakosai az iráni-alán eredetű jászok leszármazottai. A várost 1391-ben említik először. Neve egykori tulajdonosára, az apátra utal. Jellegzetes halmaztelepülés, a két beltelkes alföldi kertes település klasszikus példája. Szerkezetét a belső térből kiágazó utak határozzák meg, főutcájának irányát az egykori Csörsz-árok vonulata mutatta. Megtekintésre ajánljuk a Horvát Lukács jászkapitány által 1443-ban emeltetett, 1745-49 között barokkosan átépített r.k. templomot.

Tisza-tó
A Tisza középső szakaszán, a Kiskörénél épült duzzasztómű mögött létesült. Az Alföld legnagyobb mesterséges tava, 35 km hosszú és helyenként 6 km széles. Vízfelülete 127 km2, vagyis a Balaton egyötöde. Feladata, hogy biztosítsa az öntözéshez és a Tokaj-Szeged közötti hajózáshoz szükséges vizet, valamint a duzzasztómű turbinái segítségével elektromos energiát termeljen.
Idegenforgalmi hasznosítása egyre jelentősebb. A tó gyorsan melegedő, 2- 6 m mély vize kitűnő lehetőséget ad a vizisportok, a horgászat, a vadászat kedvelőinek és a strandolni, pihenni vágyóknak egyaránt. Tiszafüred és Abádszalók határolta területén üdülőövezetek épültek. A közművesített tó- part az Alföld igen kedvelt üdülési területévé alakult.

Tiszafüred
Tiszafüred az alföldi fazekas hagyományokat őrző települések egyik legjellegzetesebbike. A XIX. század elején kivirágzó fazekasság gyökerei Egerbe és Miskolcra nyúlnak vissza. Innen tanulták az ólommázas technikát és az írókával történő díszítést, melyet sajátosan füredivé alakítottak. Az 1840 körül klasszicista stílusban épült Lipcsey-kúriában kapott helyet a Kis Pál Múzeum, melynek állandó kiállítása “Változó Tiszatáj” címmel mutatja be a népéletet. Református temploma a XIII. században román stílusú ablakokkal épült.

Nagykunság
Az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli részén terül el. Nevét a XIII. században hazánkba beköltöző és megtelepedő kunoktól kapta, akik állataikkal barangoló, nomád népként érkeztek a feudális magyar állam területére. Királyi szolgálatba állva kiváltságokat szereztek.
1702-ben a Német Lovagrend fennhatósága alá került, 1745-ben - a Kiskunsággal és Jászsággal együtt - önmagát váltotta ki. Központja Karcag. Nagyobb települései Mezőtúr, Kisújszállás, Törökszentmiklós és Kunszetmárton.

Karcag
Karcag kun eredetű szó, személynévből származik, jelentése: pusztai vörös róka. E név már a XIV. század elején előfordult. A város csak a XVI. századtól lett a Nagykunság vezető települése. Híres Karcag népművészete, az itt készült fekete és mázas cserépedények, kunhímzések, rátétes terítők, szűrhímzések és vert csipkék mind a hazai, mind a külföldi vásárlók körében keresettek. A városnak 300 éves múltra visszatekintő gimnáziuma van, mely a Debreceni Kollégium partikulájaként működött.

Berekfürdő
Karcagtól északnyugatra, 12 km-re található az 1100 lakosú üdülőközség, gyógyfürdővel. Pávai Vajna Ferenc 1929-ben szénhidrogén után kutatva két kutat fúrt, melyekből 56 fokos alkáli hidrogénkarbonátos, jódos összetételű víz tört fel, melyre 1932-ben gyógyfürdőt épített Karcag városa. A víz elsősorban a mozgásszervi betegségek gyógyításában igen hatásos.

Kisújszállás
Karcagról Szolnok felé haladva, a 4-es sz. főút mellett található ez a 14 000 lakosú agrár-ipari város. Ősi kun település, a határán lévő sok apró falu elnéptelenedése során alakult ki. Gazdasági életét - az alföldi városokéhoz hasonlóan - a legeltető állattartás határozta meg. A nagy múltú gimnáziumában diákoskodott Móricz Zsigmond. Ifjú korában rövid ideig itt tanított. A város központi tere a Szabadság tér, itt áll a századfordulón emelt, eklektikus városháza.

Kenderes
Eredetileg Keér, majd Keéregyháza néven tatárjárás előtt települt izmaelita falu volt. Későbbi nevét Kenderesi Nagy Balázsról, a Hunyadiak udvari emberéről kapta. A tatárok és a törökök ismételten elpusztították. A XIX. század közepétől a nagybányai Horthy és a Magyary-Kossa család birtoka lett. Az 1920-as években a Horthy család révén vált országosan ismert településsé. Ekkor épült a kastély, a községháza, és ekkor telepítették a Szent István úti védett gesztenyefasort.

Törökszentmiklós
Ipari-agrár jellegű város, Szolnoktól 17 km-re. A törökök Szolnok elővárosát építették ki benne. Jelentős a malomipara, mezőgazdasági gépgyára. A közelében lévő Szenttamás-pusztán lovasvendégek részére idegenforgalmi szállót alakítottak ki a volt Almássy-kastélyban, amelyet 34 hektáros őspark vesz körül.

Mezőtúr
A megye délkeleti részén, a Hortobágy-Berettyó partján, a Hármas-Körös közelében fekszik. A város művelődésében döntő szerepe volt az 1530-ban alapított református gimnáziumnak. Egy ideig itt volt rektor és prédikátor Szegedi Kis István, kinek nevét ma az iskola viseli. A túri fazekasság történetét Badár Balázs házában berendezett emlékszoba és fazekas alkotóház mutatja be. A város műemlék jellegű épületeinek (református templom, Kossuth-ház, neobarokk városháza) megtekintése után kellemes kikapcsolódást biztosít a Körös-völgy jellegzetes élővilágét bemutató tájház, mely a várostól 10 km-re a Peresi-holtág mellett van.

Kunszentmárton
10 500 lakosú város a megye déli részén, a Hármas-Körös bal partján található. Kunszentmárton az egyetlen olyan nagykunsági település, amely templomi védőszent nevét viseli, ezért valószínűleg már a tatárjárás előtt is templomos hely lehetett. A többi Szent Mártonról elnevezett településtől való megkülönböztetésül 1535 óta viseli a “Kun” előtagot. A török idők alatt elnéptelenedett. 1719 körül a Jászságból érkező katolikus népesség építette fel újra. 1807-ben kapott városi rangot.

Cserkeszőlő, gyógyfürdő
Kunszentmárton közelében található település, amely termálvizű gyógyfürdőjének köszönhetően lett látogatott. 1943-ban szénhidrogén-kutatás során találták meg a 92 oC-os, konyhasós-jódos-brómos gyógyvizet, amely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott.

Tiszazug
Az Alföld, a Tisza és a Körös által határolt területen, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén található. Neve a korábbi Tisza-Köröszugból alakult ki. Területén főleg a Tiszához simuló apró falvak sora jellemzi. A táj legjelentősebb települése Tiszaföldvár és Tiszakürt.

Tiszaföldvár
Ősi település, melegvizes strandfürdővel. Református temploma barokk stílusban épült 1788-ban. A tájegység gazdasági fejlődését, népéletének tárgyi emlékeit mutatja be a Tiszazugi Földrajzi Múzeum.

Tiszakürt
A Tiszazugban fekvő 2000 lakosú község. Arborétumát Bolza Péter és fia, József telepítette a Tisza töltése mellett. A 16 hektáros botanikus kertet hatalmas tölgy- és szilfái, sokféle fenyőfája és más egzotikus növényei teszik ismertté és híressé. A nevelőotthonként működő, XIX. század végi kastélyban nyaranta amatőr alkotótáborok tevékenykednek. Tiszakürt a Tiszazug borászati központja.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nyíregyháza
A fővárostól legmesszebb fekvő megyeszékhely, lakosszámát tekintve hazánk hetedik legnagyobb városa, központi elhelyezkedéséből adódóan egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmának centruma is. A város parkjaival, virágos tereivel, a szecesszió és a klasszicista építészet szép alkotásaival, értékes szobraival, templomaival igen kellemes látványt nyújt. A múlt emlékeit, köztük a magyar huszárság történetének jeles fejezeteit, a Levéltár és a Jósa András Múzeum őrzi.
A Nyíregyházát övező 600 hektáros tölgy- és akácerdőben található Sóstófürdő. Sóstó félezer évnél is régebben alakult ki a Nyírség ősfolyóinak völgyében, a későbbi lecsapolástól festői környezete és kedvező fekvése mentette meg. A fürdőkultúra a XIX. század közepén kezdett fellendülni, fokozatosan kiépült a tó környéke, az északi rész lett a csónakázó-tó, a déli a strandfürdő (termálvizű), a közepén pedig létrehoztak egy kis szigetet. A kisvasút megállójához közel terül el Kelet-Magyarország egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu. A 7,5 hektáros szabad térségben a megye néprajzi tájegységei szerint csoportosítva láthatók a nagyobb tájak jellegzetes portái, épületegyüttesei. A tó tükréhez közel 1911-ben emelték az eklektikus stílusú Krúdy Szállót, s szintén ez évben épült Sóstó ipari műemléke, a nyolcszögletű, 60 köbméteres víztorony. Az árnyas erdőben fekszik a tartalmas kikapcsolódást, számos látnivalót kínáló - könnyűzenei koncerteknek, vidámparknak, vadasparknak helyet adó - 1974-ben alapított Sóstói Kultúrpark. A vadaspark 20 hektáros területén 76 állatfaj 270-nél is több egyede él a szabad természetben.

Baktalórántháza
A település római katolikus temploma - az elpusztult iratokon alapuló hagyomány szerint - 1282-ben épült, a csengeri és a szamostatárfalvi templomokhoz hasonlóan mintás falazású, szentélyében XV. századi faképtöredékek láthatók. A református templomban található finom művű mintás pad Dégenfeld Imre és feleségének emlékét őrzi. A volt Dégenfeld-kastély a múlt század közepén épült késő klasszicista műemlék jellegű épületegyüttes, a kastély körüli parkban egyedülálló faritkaságok tekinthetők meg.

Beregdaróc
A település műemlék jellegű református temploma a XIV. században gótikus stílusban épült. A görög katolikus templomban fából faragott baldachinos főoltár, valamint egy 1973-ból származó ikonosztáz található. A Dédai-erdő a Beregi-síkság ősi erdőmaradványaként a hajdani növénytakarót idézi elénk, tájképi értéke miatt korlátozottan látogatható.

Beregsurány
A műemlék református templom a XIV. században épült gótikus stílusban. A manzárdtetős, magas lábazaton álló barokk stílusú Bay-kúriát egykor a Bay család építette, ma postaként üzemel. Szintén műemlék jellegű épület a klasszicista Károlyi-kastély, mely jelenleg a polgármesteri hivatal otthona.

Cégénydányád
Az 1833-ban a Szamos partján, az akkor még működő rév közelében, klasszicizálódó stílusban épült Kende-kúria kastélyparkja országosan védett természeti érték. Itt találjuk a Szamoshát legszebb és legnagyobb, 160 éves, 25 méter magas juharlevelű platánfáját.

Csaroda
A XIII. században épült műemlék református templom, a hazánkban meglévő késő román stílusú falusi templomok egyik legszebbike, egykor a falu erődjének szerepét is betöltötte. A kicsiny templombelsőt középkori alakos és késő reneszánsz virágmintás falfestmények borítják.
A templom közelében emelkedik a 14 méter magas műemlék jellegű fa harangláb, melyet zsindellyel fedett sisak koronáz. A település látnivalói közé tartozik még a népi műemléknek számító lakóház és a Tájház. Csaroda határában fokozottan védett és csak engedéllyel látogatható természetvédelmi területek a Nyíres-tava és a Báb-tava. A Nyíres-tavat sásrét, nádasok, fűzláp és égeres láperdő veszi körül, és tőzegláp borítja. Rezgő- és éger-facsoportok valamint mocsári rétek és nyírligetek között juthatunk el a tőzegmohaláp szigetre a Báb-tavához.

Csenger
Az Alföld középkori monumentális építészetének egyetlen fennmaradt emléke a XIV. századi gótikus stílusú református templom, mely szintén vakolat nélküli, vörös és fekete színű égetett téglákból készült, hasonló mintázattal, mint a szamostatárfalvi vagy a baktalórántházi.
A templombelső puritán, ízléses, igazi látványossága a festett deszkamennyezet. A kazetták többségére átlósan vagy oldalfelezősen tulipánt és liliomot, illetve csokrokat és koszorúkat festettek.

Csengersima
A Szamos partján festői környezetben áll a csengersimai egyhajós, félköríves szentélyű Árpád-kori műemlék református templom. Legszebb része a hajóban lévő piros és fekete osztólécekkel tagolt 56 táblából álló festett famennyezet.

Kocsord
A településen erdélyi hatásra utaló, magyaros szecessziós műemlék jellegű, magyar és székely motívumokkal festett kazettás mennyezetű unitárius templom található. A volt Tisza-kastély jelenleg egészségügyi intézményként üzemel, valamint megtekinthető a Kraszna töltése mellett a Székely hadosztály emlékmű.

Mátészalka
A volt főispáni lak szecessziós épületében kapott helyet a Szatmári Múzeum, mely hazánkban a maga nemében egyedülálló szekér- kocsi- és hintógyűjtemény kiállítással rendelkezik. A kocsigyártáshoz kapcsolódó mesterségek (kerékgyártó, kovács) eszközkészletének sokasága, valamint a falusi tárolóeszközök gyűjteménye, gazdasági eszközök, Szatmár-beregi fafaragások, néprajzi tárgyak tekinthetők meg. A Mátészalkáról kiágazó vasútvonalak történetét a Vasúti Helytörténeti Gyűjtemény ismerteti.

Nagyar
A műemlék jellegű református templomot a XIV. századi gótikus kápolna falainak felhasználásával építették, késo barokk stílusban a XIX. század közepén. Nemrég történt tatarozásakor a középkori falfelületeken XV. század eleji, reneszánsz freskókat tártak fel, ami csak igen ritkán fordul elo a mai Magyarország területén. A település a templomon kívül három kastéllyal (Kende-kúria, Luby-kúria, vagy másként Petőfi-ház, Luby-kastély) is dicsekedhet A látványosságok közé tartozik még a Petőfi-fa.

Nagyecsed
Az Ecsedi-láp lecsapolási terveinek és a belvizek elvezetésének eredményeképpen létrejött szivattyútelep jelentős ipartörténeti emlék. Egykori szénatárolójában Vízügyi Múzeum tekinthető meg, ahol nemcsak a szivattyútelepeken alkalmazott gépek láthatók, hanem az árvízvédekezés idején használt eszközök és szerszámok is. Az ecsedi nép életével ismerkedhetünk meg a Berey József Helytörténeti Gyűjtemény történeti és régészeti kiállításának keretében.

Nagyszekeres
A Gögő és Szenke-patakok kis mesterséges szigetén erődtemplomnak készült a XVI. században épült a késő gótikus stílusú református templom. A bejárat előtt álló fa harangtorony a XVIII. századból származik.

Sonkád
A település református temploma a XV. századból származó, gótikus stílusban épült. A templomot 1998-ban felújították, amelyért Európa Nostra díjat kapott.

Szamostatárfalva
Az Árpád-kori református templom késő román és kora gótikus stílusú műemlék, mintás falazási technikával készült, vörös és fekete téglákból.

Szatmárcseke
A népi, csónakos fejfás református temető műemlék jellegű. Páratlan látvány nyújt a közel 600 embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló tölgyfából faragott fejfákkal benépesített sírkert. A temető legmagasabb helyén található Kölcsey Ferenc márványból készült síremléke.

Tarpa
A tarpai származású jobbágy, Esze Tamás jelentős szerepet kapott az 1703. és 1711. között zajló Habsburg ellenes szabadságharcban, szobra a polgármesteri hivatal melletti parkban látható. Az egykori politikus, országgyűlési képviselő Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja szintén a településen található. A kétszintes volt magtár épületében a Tájházban, helytörténeti, néprajzi és Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját bemutató állandó kiállítások tekinthetők meg. Ipartörténeti ritkaság a Szárazmalom, amelyet állati erő működtetett, az igás állatok segítségével őrölték a gabonát.
A malomházban a gabonaőrléshez és a méréshez használt edények és egyéb felszerelések ma is megtalálhatók. Természeti értéke közé tartozik a védett Tarpai-tölgyes, a fokozottan védett terület a Nagyerdő és a Téb erdő, valamint a vulkanikus eredetű tarpai Nagy-hegy.

Tákos
A kis tiszaháti falucska református temploma a népi építészet gyöngyszeme, a parasztbarokk csodálatos alkotása, melyet „mezítlábas Notre-Dame"-ként is emlegetnek. Az 1766-ban épült paticsfalú (vesszőfonás sárral tapasztva), zsindelytetős műemlék, hírnevét belső terének különböző kéztől származó, mégis egységesnek ható berendezési tárgyainak – a kazettás, virágdíszes deszkamennyezetnek, a szószéknek, a papi székeknek – egyedülálló hangulata alapozta meg. A templom előtti fa harangtornyot 1986-ban XVIII. századi formájában restaurálták.

Tiszacsécse
A Móricz Zsigmond Emlékház a XIX. század második felében épült szegényparaszti lakóház, néhány évig a Móricz-család lakhelyéül szolgált és egész évben látogatható. A fatornyos református templom a XIX. század elején épült.

Tivadar
A település kedvelt Tisza-parti fürdőhely. A folyónak ezen a szakaszán remek strandolási lehetőség kínálkozik, valamint kajak- és kenukölcsönzés, vízibiciklizés, strandröplabdázás, horgászat és egyéb szórakozási lehetőségek egészítik ki a strandolást.

Túristvándi
A Túr folyó partján a XVIII. század végén épült, a jelenleg is működőképes vízimalom. A malomban kis kiállítás mutatja be a berendezés működését és a malom történetét. A református templom XV. századi gótikus templom, festett famennyezete 1778-ban készült. A templomhoz közeli ház falán (Móricz Zs. u. 4.) emléktábla utal arra, hogy Móricz Zsigmond néhány évet ebben a házban töltött gyermekkorában.

Vaja
A XVI. században épült Vay-kastély viszonylag épségben túlélte az elmúlt századokat. Ma a Vay Ádám Múzeumnak ad helyet, ahol megismerhetjük a Vay-család történetét, a Rákóczi korabeli bútorokat és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit bemutató kiállítást. A kastélyparkban szoborkiállítás mutatja be a szabadságharc ismert népi és nemesi vezetoit. A XV. századi református templom tornyát díszített sisak fedi, alatta körerkéllyel, oldalán a Vay-család címerével. A Tájház a közép-nyírségi paraszti ház- és lakáskultúrát őrzi és mutatja be.

Vásárosnamény
A műemléki védettségű épület a Tomcsányi-kastély a Lónyay család egykori rezidenciája volt. Az Eötvös-kúria szintén műemléki védettségű épületében iskolatörténeti kiállítás és gyűjtemény mutatja be az elemi iskolai oktatás történetét és tárgyi emlékeit. Egy eredeti bútorokkal berendezett falusi osztályterem és az Eötvös József emlékkiállítás is megtekinthető. Az egykori Máthé-kúriában kapott helyet a – város és környéke múltját, az itt élő emberek életét bemutató – Beregi Múzeum. Az eredetileg gótikus stílusú, XV. századból származó református templomot az 1700-as években bővítették, majd az 1937-es lebontás után építették fel a mait. A település életében a Tisza folyó jelenléte nagy jelentőséggel bír, hiszen fürdőzők tízezrei keresik fel nyaranta a gergelyiugornyai rész homokos strandját, ahol kiépített kemping várja a vendégeket.

Útitervek összeállításához további segítséget nyújtanak a TOURINFORM irodák.

 

» Lap tetejére